GYIK
1. Hogyan zajlik a mediációs folyamat?
A mediáció menete
1. Kapcsolatfelvétel
Telefonon vagy e-mailben történő időpontegyeztetés.
2. Előkészítő beszélgetés
Lehetőség van egyéni előzetes megbeszélésre, ilyenkor minden érintett fél először egyedül érkezik és adja elő a problémát.
3. Mediációs ülés
A mediációs ülésen minden érintett fél jelen van.
A megbeszélés elején tisztázzuk a szabályokat, megbeszéljük a mediáció kereteit (idő, magatartási szabályok, önkéntesség, titoktartás).
A mediációs ülésen minden fél lehetőséget kap, hogy úgynevezett "megszakítás nélküli időben" adja elő a problémát, vagyis ilyenkor egyik fél sem szakítja félbe az éppen beszélő felet. A cél ez esetben, hogy a felek megismerjék egymás álláspontját.
Ezt követően összefoglalom az addig elhangzottakat.
Több probléma esetén a felek közösen eldöntik a sorrendet, majd lépésről lépésre a mindegyikük számára elfogadható megoldásokon dolgoznak a közreműködésemmel, majd a lehetőségeket felvázoljuk.
4. Mediációs megállapodás megkötése
Egyezség esetén sor kerül a megállapodás megkötésére, megszövegezésére és minden érintett fél által történő aláírására.
Válási mediáció során, vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése/kapcsolattartás tárgyában született megállapodást a felek az eljáró bírósággal/hatósággal jóváhagyathatják.
5. Mediáció lezárása
Az elért eredményeket összegezzük.
2. Meddig tart a folyamat?
A folyamat hossza az ügytípus és a résztvevők számának, hozzáállásának függvényében igen változatos lehet. Előfordulhat az is, hogy már egy mediációs ülésen (ami általában 3 óra) is megegyezés születhet, de van, hogy beletelik pár hónapba is mire a felek kidolgozzák a számukra elfogadható egyezséget.
Általában 3-4 hónap elegendő szokott lenni. Fontos, hogy a mediáció önkéntes; bármelyik fél bármikor dönthet úgy, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a folyamatban, és ez esetben a mediáció lezárul.
3. Miért lehet hatékonyabb a mediáció más, hatósági vagy bírósági eljárással szemben?
Azért, mert a mediáció nem az igazságszolgáltatásról és bizonyítási eljárások lefolytatásáról szól, hanem a kommunikáció minőségének javításáról, a felek közötti bizalom kiépítéséről, a valódi szükségletek, érdekek feltárásáról, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felek a köztük lévő konfliktust megoldandó helyzetként értelmezzék újra.
A mediáció további előnye, hogy az eljárásban való aktív részvétellel a felek olyan készségeket fejleszthetnek, belső/külső erőforrásokat mozgósíthatnak, melyek egy később esetleg előforduló konfliktusos helyzetben előhívhatók.
Fontos, hogy a mediátor nem osztogat tanácsokat, nem véleményez és különösen nem ő az, aki dönt a vitás kérdés(ek)ben.